Már az interneten is elérhető a 2012. szeptember 27. és 30. között megrendezendő 24. ILAB Nemzetközi Antikvár Könyvvásár – Zürich katalógusa.

Negyedszer ad helyet Svájc az ILAB Kongresszusnak és a hozzá kapcsolódó könyvvásárnak. Az Antikváriusok Nemzetközi Szövetsége (ILAB) két évente rendezi meg nemzetközi kongresszusát, amelyen a világ minden részéről érkeznek antikváriusok, hogy megvitassák az addig elért eredményeket, illetve hogy a jövő feladatairól tárgyaljanak.  A találkozót követő könyvvásáron 64 európai és tengerentúli antikvárius mutatja be legféltettebb darabjait. Magyarországot Földvári Zoltán képviseli a vásáron, míg a kongresszuson a svájci szövetség (VEBUKU) meghívására Antal Károly, Bősze Ádám és Földvári Zoltán vesz részt.

A könyvvásár katalógusát innen töltheti le pdf-formátumban.

További információkért, sajtóanyagért klikk ide.

A kolozsvári Octavian Goga Megyei Könyvtárban új könyvtárszervezési rendszert avattak augusztus 28-án. A „Qulto” elnevezésű informatikai szoftvert a könyvtárak, múzeumok, levéltárak számára fejlesztették ki. Horea Uioreanu, Kolozs megyei tanácselnök elmondta: az új rendszer alkalmazásával mintegy 40 ezer eurót takarít meg a megyei önkormányzat alárendeltségébe tartozó könyvtár, a szoftver ugyanis ingyenes volt, a gyártó céggel kötött megállapodásnak köszönhetően – írja a kronika.ro.

„Az olvasók a jövőben már az interneten is lefoglalhatják a kikölcsönözni kívánt könyveket, abban az esetben pedig, ha valaki más már kikölcsönözte a könyvet, meg lehet tekinteni, hogy mikor hozzák azt vissza. A könyvtár ugyanakkor a kölcsönzési határidő lejárta előtt figyelmeztetni tudja az olvasókat. A Qulto alkalmazásával a Kolozs megyei könyvtár részévé válik Közép-Kelet-Európa könyvtár-, múzeum- és levéltárhálózatának, azaz annak az adatbázisnak, amely az ezekben elérhető információkat nyilvántartja.
A rendszer legfontosabb eleme a Qulto Libraries, amelynek az a feladata, hogy segítse a könyvtárakat a beszerzések során, megkönnyítse a művek katalogizálását, a digitális adatbázis elkészítését. Ezen kívül az úgynevezett Radio-Frequency Identification (rádióhullámhossz azonosító) modulnak köszönhetően a könyveket jóval nehezebb lesz ellopni, ugyanis valamennyi kiadványt olyan címkékkel láttak el, amelyek rádiójelet bocsátanak ki, ezáltal azonosítani, leltárba venni is könnyebb lesz a kiadványokat. A lopásgátló kapuk felszerelésével pedig szinte lehetetlen eltulajdonítani a könyveket” – olvasható Kiss Előd-Gergely híradásában.

A Gödöllői Belvárosi Napokon, 2012. szeptember 8-án kerül sor a Gödöllői Könyvtár „Hozzon egy könyvet, vigyen egy könyvet!” című akciójára. „Kérjük, hozzon otthonról olyan könyvet – írják a szervezők, amit szívesen olvasott, megosztana másokkal. Ha a polcunkon valamelyik könyv felkelti az érdeklődését, akkor vegye el, vigye el és olvassa el. Minden Ön által hozott olvasni való helyett egy könyvet válasszon, így másoknak is jut a könyvespolcról.”

Mintegy 58 millió forintból újult meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kőbányai Könyvtára, amely kibővített gyerekkönyvtárával a mai kor elvárásainak megfelelően tudja kiszolgálni a csaknem 10 ezer beiratkozott olvasót. A rekonstrukció során megújult a bútorzat, a padló, a gyereksarok, valamint a számítógépes infrastruktúra is.

A munkálatokhoz a Fővárosi Önkormányzat 44 millió forint forrást biztosított a Nemzeti Kulturális Alap és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár mellett, a felújítás Jakab Csaba tervei alapján valósult meg.
Csomós Miklós kultúráért felelős főpolgármester-helyettes a Kőbányai Könyvtár történetét felidézve elmondta: a ma 1500 négyzetméter területű bibiliotéka 1929-ben csupán 18 négyzetméteren működött, jelenlegi helyére 1975-ben költözhetett. Mint leszögezte: könyvtárakra az internet korában is szükség van, azonban a korábbi évtizedek feladataihoz képest a bibliotékáknak kulturális szolgáltató központtá, közösségszervező erővé kell válniuk. „A belső tartalom, a lényeg ezredévek óta változatlan: közvetíteni a megszerzett tudást, ismeretet” – fogalmazott a főpolgármester-helyettes.
Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója emlékeztetett arra, hogy 2002 óta tíz új könyvtárat nyitottak, húsz nagyobb és tíz kisebb intézményt újítottak fel. A kőbányai intézmény rekonstrukciójáról elmondta, a gazdasági válság idején az ilyen beruházások „kulturális stratégiai kérdésnek” számítanak.
Kovács Róbert, Kőbánya polgármestere a megnyitón megjegyezte: „jó érzés” ma a kerület polgármesterének lenni, mivel számos felújítás, beruházás valósul meg. Példaként megjegyezte, hogy két iskolát, két óvodát és két bölcsődét újítottak fel, valamint több útépítés is megtörtént. A polgármester a kőbányai intézményt „a város legjobb könyvtárának” nevezte, és leszögezte, hogy a beruházás révén a könyvtár szolgáltatásait sikerült a kor igényeihez igazítani.

Forrás: Önkormányzati Sajtószolgálat

A Bicikönyvtár valójában egy bicikli, amely egy kisebb könyvtárat hordoz a brazíliai Sao Paulo utcáin, hogy mindenki számára lehetőséget biztosítson az olvasásra. Mivel a könyvtárakban a kölcsönzés feltétele a személyi igazolvány és a lakcímkártya, hajléktalanok nem igazán olvashatnak ott. A Bicikönyvtár azért indult tehát útjára, hogy a legszegényebbek se maradjanak olvasnivaló nélkül.
A Bicikönyvtárat Robson Mendonça, egy 61 éves könyvtáros vezeti, aki maga is São Paulo utcáin élt. George Orwell Állatfarm című regénye inspirálta az egyedi kezdeményezés elindítására. A kezdeményezés az Instituto Mobilidade Verde (IMV, Zöld Közlekedés Intézet) tevékenységének része, egy olyan non-profit szervezeté, amely az alternatív és fenntartható városi közlekedési eszközökre összpontosít. E-mailben adott válaszában a szervezet elnöke, Lincoln Paiva felidézte az indulás pillanatait:

„A Bicikönyvtár egy független mozgalom, amely a világ számos helyén létezik már, és olyan helyeket céloz meg, ahová a hagyományos könyvtárak nem jutnak el – teszi mindezt a lehető legegyszerűbb és legolcsóbb módon. A hajléktalanoknak szóló Bicikönyvtár azután született meg, miután találkoztam Robson Mendonçával, egy egykori hajléktalannal, aki azután hagyta ott az utcát, miután elolvasta az Állatfarmot. Az IMV adta az első Bicikönyvtárat, a többi már magánszemélyek adománya.”

Egy év alatt a rendelkezésre álló 30 ezer könyvből több mint 107 ezerszer kölcsönöztek. A Bicikönyvtárból Braille-könyvek is kölcsönözhetők a látási fogyatékkal élők számára.