2014. január 12-én hatályba lépnek a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosításai. A módosítások alapvetően a korábbi szabályozást pontosítják, egészítik ki, valamint néhány ponton új szabályokat is megállapítanak elsősorban a védettség, a kivitel és a restitúció témakörében.

A fontosabb változások röviden:
A közgyűjteményi tárgyak védettsége esetén az ex lege, azaz törvény erejénél fogva védett kulturális javak körét a múzeumi, könyv- és levéltári, valamint kép- és hangarchívumban történt nyilvántartásba vételhez (és nem az őrzéshez) köti.

A külföldről behozott műtárgyak védési és kiviteli engedélyezési mentessége csak azon kulturális javakra vonatkozik mostantól, melyek magyar kultúrtörténeti vonatkozással nem rendelkeznek, és a tulajdonos (birtokos) bizonyítani tudja, hogy 50 évnél nem régebben kerültek az ország területére.

Megszűnik a védettség az egyébként kiviteli tilalom alá eső, védett alkotások külföldi, állandó múzeumi bemutatása esetén, azzal a céllal, hogy elősegítsék a magyar művészet, kultúra eredményeinek nemzetközi megismertetését.

Új védettségi kategóriákat vezettek be a közgyűjtemények és a magántulajdonban lévő védetté nyilvánított kulturális javak mellett. Megjelenik így a ’nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény’ és a ’közérdekű kulturális érték’ kategóriája, amelyeket a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Műtárgyfelügyeleti Iroda vesz nyilvántartásba.

Szűkült a kiviteli engedélyköteles műtárgyak köre, a módosítás az engedélyköteles javak körének szűkebb lehatárolását teremti meg azzal, hogy bizonyos kulturális javak esetén a törvény mellékletében meghatározottak szerint bevezeti a forgalmi érték feltételét is, míg a korábbi szabályozás szerint csak hatósági engedély birtokában vihetők ki az országból a legalább ötvenéves kulturális javak.

A műtárgy restitúcióval és a bűnügyi együttműködéssel kapcsolatban is több rendelkezés született. A restitúciós feladatokat, azaz Magyarország területén jogellenesen eltulajdonított, valamint a Magyarországról jogtalanul kivitt vagy ilyen módon behozott kulturális javak visszakövetelésével, illetőleg visszaadásával kapcsolatos teendőket mostantól egyetlen szervezet, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Műtárgyfelügyeleti Iroda látja el.

A módosítás ugyancsak megteremti a jogtalanul eltulajdonított vagy eltűnt, védetté nyilvánított kulturális javak köröztetését a kulturális hatóság (Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Műtárgyfelügyeleti Iroda) is elrendelheti.

Ezenkívül pontosabban meghatározzák a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek körét is, melybe a törvény erejénél fogva védett múzeumi, könyvtári és levéltári gyűjtemények mellett a hatósági határozattal védetté nyilvánított kulturális javak is beletartoznak.

A műtárgyak veszélyeztetése és (meg)hamisítása területén is történtek módosítások. A korábbi rendelkezés a kulturális örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése, meghamisítása, hamisítása tilalmát csupán a védett körbe tartozó tárgyak esetén tiltotta. A módosítás ezt a tilalmat kiterjeszti valamennyi „a kulturális örökség elemeinek” körébe tartozó tárgyra, megteremtve evvel további jogalapot a műkincshamisítás elleni hatékonyabb fellépéshez.

Bővebben a törvénymódosításól: Forster Központ