Vizsgálatot indít a rendőrség a holland Michiel van Eyck ellen, akinek Totalitarian Art nevű galériájában már több éve kapható a Mein Kampf. A hollandiai zsidó szervezet, a Jewis Federation Netherlands tett panaszt a galériatulajdonos ellen tavaly októberben. A szervezet szerint a könyv árusítása a gyűlöletbeszéd egy formája, ezen kívül a törvény tiltja a Mein Kampf árusítását. Van Eyck szerint a könyvnek történelmi értéke van és ezzel beleillik a gyűjteményébe. Állítása szerint nem fogja kivenni a könyvet a kínálatból.

Forrás: War History Online

Egyesületünk honlapján korábban megjelent, hogy a nápolyi Girolamini Könyvtárból számos nagy értékű könyvet loptak el. Az ügyben az olasz rendőrség továbbra is nagy erőkkel nyomoz. Az Antikváriusok Nemzetközi Szövetsége (ILAB) most közreadta az esettel kapcsolatos releváns cikkek gyűjteményét, amelyet itt megtalálhatnak: De Caro Press

A Kormány annak érdekében, hogy a fertődi Esterházy-kastélyegyüttes a közép-európai régió, és – tágabban értelmezve – Európa, illetve a világ egyik kulturális-szellemi központja, s – mint ilyen – Magyarország egyik meghatározó kulturális-turisztikai helyszíne lehessen

1. elfogadja az Esterházy család fraknói hercegi ágának tulajdonából származó műtárgyak jelenleg különböző
gyűjteményekben, szétszórtan őrzött tárgyainak a fertődi Esterházy-kastélyegyüttesben történő elhelyezésének
koncepcióját;

2. az 1. pont szerinti koncepció megvalósítása érdekében felhívja a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont önálló költségvetési szervként történő megalapítása, és annak részeként

a) az 1. pont szerinti műtárgyak állandó elhelyezése és bemutatása céljából, a muzeális intézményekről,
a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.)
alapján múzeum szakmai besorolású közgyűjtemény, valamint

b) a Joseph Haydn életművét kutató és bemutató Haydn Kutatóközpont létrehozása érdekében;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető államtitkár
Határidő: azonnal

3. felhívja a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy az emberi erőforrások miniszterével, valamint a budai
Várbazár felújításának és a Várnegyed hosszú távú fejlesztési koncepciójának kidolgozásáért, valamint a fertődi
Esterházy-kastély rekonstrukciójával kapcsolatos állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztossal
együttműködve

a) – a Kultv.-re és különösen annak 38/B. §-ára figyelemmel – dolgozzon ki intézkedési tervet az Esterházy család fraknói hercegi ágához kötődő műtárgyak leltározása, áthelyezése és méltó elhelyezése tárgyában, különös tekintettel a rossz vagy közepes állapotú műtárgyakra,

b) az a) pont szerinti műtárgyak szállításában, gondozásában segítse a megalakuló Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont munkáját,

c) segítse elő a megalakuló Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont munkájában részt vevő, megfelelő
képzettséggel és tapasztalattal rendelkező szakemberek alkalmazását;

Felelős: Miniszterelnökséget vezető államtitkár
emberi erőforrások minisztere
a budai Várbazár felújításának és a Várnegyed hosszú távú fejlesztési koncepciójának kidolgozásáért, valamint a fertődi Esterházy-kastély rekonstrukciójával kapcsolatos állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos
Határidő: folyamatos

4. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy – a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral és az emberi erőforrások miniszterével együttműködve – az 1. pont és a 3. pont a) alpontja szerinti műtárgyaknak a fertődi Esterházy kastélyegyüttesben történő elhelyezéséhez, a műtárgyak átszállításához szükséges költségvetési forrás megteremtése érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Miniszterelnökséget vezető államtitkár
emberi erőforrások minisztere
Határidő: azonnal

Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök

2014. január 12-én hatályba lépnek a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosításai. A módosítások alapvetően a korábbi szabályozást pontosítják, egészítik ki, valamint néhány ponton új szabályokat is megállapítanak elsősorban a védettség, a kivitel és a restitúció témakörében.

A fontosabb változások röviden:
A közgyűjteményi tárgyak védettsége esetén az ex lege, azaz törvény erejénél fogva védett kulturális javak körét a múzeumi, könyv- és levéltári, valamint kép- és hangarchívumban történt nyilvántartásba vételhez (és nem az őrzéshez) köti.

A külföldről behozott műtárgyak védési és kiviteli engedélyezési mentessége csak azon kulturális javakra vonatkozik mostantól, melyek magyar kultúrtörténeti vonatkozással nem rendelkeznek, és a tulajdonos (birtokos) bizonyítani tudja, hogy 50 évnél nem régebben kerültek az ország területére.

Megszűnik a védettség az egyébként kiviteli tilalom alá eső, védett alkotások külföldi, állandó múzeumi bemutatása esetén, azzal a céllal, hogy elősegítsék a magyar művészet, kultúra eredményeinek nemzetközi megismertetését.

Új védettségi kategóriákat vezettek be a közgyűjtemények és a magántulajdonban lévő védetté nyilvánított kulturális javak mellett. Megjelenik így a ’nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény’ és a ’közérdekű kulturális érték’ kategóriája, amelyeket a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Műtárgyfelügyeleti Iroda vesz nyilvántartásba.

Szűkült a kiviteli engedélyköteles műtárgyak köre, a módosítás az engedélyköteles javak körének szűkebb lehatárolását teremti meg azzal, hogy bizonyos kulturális javak esetén a törvény mellékletében meghatározottak szerint bevezeti a forgalmi érték feltételét is, míg a korábbi szabályozás szerint csak hatósági engedély birtokában vihetők ki az országból a legalább ötvenéves kulturális javak.

A műtárgy restitúcióval és a bűnügyi együttműködéssel kapcsolatban is több rendelkezés született. A restitúciós feladatokat, azaz Magyarország területén jogellenesen eltulajdonított, valamint a Magyarországról jogtalanul kivitt vagy ilyen módon behozott kulturális javak visszakövetelésével, illetőleg visszaadásával kapcsolatos teendőket mostantól egyetlen szervezet, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Műtárgyfelügyeleti Iroda látja el.

A módosítás ugyancsak megteremti a jogtalanul eltulajdonított vagy eltűnt, védetté nyilvánított kulturális javak köröztetését a kulturális hatóság (Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Műtárgyfelügyeleti Iroda) is elrendelheti.

Ezenkívül pontosabban meghatározzák a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek körét is, melybe a törvény erejénél fogva védett múzeumi, könyvtári és levéltári gyűjtemények mellett a hatósági határozattal védetté nyilvánított kulturális javak is beletartoznak.

A műtárgyak veszélyeztetése és (meg)hamisítása területén is történtek módosítások. A korábbi rendelkezés a kulturális örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése, meghamisítása, hamisítása tilalmát csupán a védett körbe tartozó tárgyak esetén tiltotta. A módosítás ezt a tilalmat kiterjeszti valamennyi „a kulturális örökség elemeinek” körébe tartozó tárgyra, megteremtve evvel további jogalapot a műkincshamisítás elleni hatékonyabb fellépéshez.

Bővebben a törvénymódosításól: Forster Központ

A zsebméretű orvosi almanach ezüst brokát kötésben luxuskiadványnak számított

Egy rendkívül ritka, apró méretű középkori orvosi almanach került a Wellcome Library tulajdonába 100000 fontért.

A mintegy 600 éves almanach történetéről és tulajdonosairól szinte semmit sem tudni, az bizonyos, hogy 1941-ben az extravagáns költő-kritikus, Edith Sitwell születésnapi ajándékként kapta apjától. A kis könyv egyben naptár, asztrológiai térkép és orvosi tankönyv is tenyérnyi méretűre összehajtogatva.

Mivel a legtöbb almanachot a benne feldolgozott év végén többnyire kidobták, rendkívül kevés maradt fenn. Ezzel a példánnyal együtt ebből a korból eddig mindössze 30 darab ismert világszerte, a mostaniról, mely több magángyűjteményt megjárt, a kutatók egészen a Wellcome-hoz kerüléséig nem tudtak. Különlegessége, hogy rendkívül színes, arany lapjait ezüst brokátba kötötték, így ez egy luxuskiadványnak számított.

Az almanachot feltehetően a 15. század elején egy angol műhelyben készítették, a naptárban ugyanis szerepel John of Beverley, egy nyolcadik századbeli Yorkshire-i szent ünnepe, akit főleg V. Henrik 1415-ös Agincourt-i győzelme után ünnepeltek.

A bájos ábrázolások, így például a csillagjegyekkel teletűzdelt emberi test rajza ijesztő céllal készültek: akkoriban szinte minden bajra a megoldás a véreztetés volt, s mivel az akkori hit szerint az emberi testrészeket a bolygók irányították, tudni kellett, melyik ponton és mikor kell megvágni a beteget. Ebben is segített a zsebméretű almanach, mely sok hasznos információt nyújtott a tulajdonosának.