Twitter-üzenetekben tette közzé Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha című klasszikus regényt szerzője, Miguel de Cervantes halálának 400. évfordulója alkalmából egy spanyol informatikus. A barcelonai Diego Buendía által használt algoritmus 17 ezer üzenetre osztotta fel a 2,2 millió karakterből álló regényt. Az informatikus 2014 szeptemberében kezdte közzétenni üzeneteit, naponta 28-at, a @elquijote1605 Twitter-címen. Buendiának 7500 követője van, köztük Mariano Rajoy spanyol kormányfő. Az üzeneteket egy szélmalom képe díszíti, ez az 1605-ben kiadott regény legismertebb jelenetét idézi, amikor Don Quijote az óriásoknak képzelt szélmalmok ellen harcol.
Az utolsó üzenetet április 22-én, egy nappal a spanyol regény- és drámaíró halálának 400. évfordulója előtt küldi el a Castilla-la-Macha térségben fekvő Alcazar de San Juan faluból, amely a spanyol író születési helyének tartja magát. A hivatalos életrajzok szerint Cervantes a Madridhoz közeli Alcalá de Henaresben született 1547-ben.
Spanyolországban több mint 300 rendezvénnyel – kiállításokkal, színházi előadásokkal, felolvasóestekkel, konferenciákkal – emlékeznek a legjelentősebb spanyol író halálára.
Szombaton a királyi család és a miniszterelnök Alcalá de Henaresbe utazik, ahol átadják az ország legjelentősebb irodalmi elismerését, a Cervantes-díjat, amelyet Fernando del Paso mexikói írónak ítélt tavaly a zsűri.
Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha című regény 1605-ben jelent meg és azóta 145 nyelvre fordították le. A Cervantes Intézet szerint a Biblia után ez a legtöbb nyelven megjelent könyv a világon. (Forrás: MTI)

Emlékkonferenciát rendeznek William Shakespeare halálának 400. évfordulója és a Szegedi Szabadtéri Játékok alapításának 85. évfordulója alkalmából szombaton a szegedi Reök-palotában. Az épület előtti téren plakátkiállítás is nyílik a szabadtéri játékok történetéről, és bemutatják Kiss Ferenc Shakespeare-művek ihlette grafikáit is.

Fábián Barbara tájékoztatása szerint a tudományos konferenciát az eddig kilenc Shakespeare-művet – köztük a tavaly a Dóm téren nagy sikerrel bemutatott és idén újra látható Tévedések vígjátékát – magyarra fordító Nádasdy Ádám előadása nyitja meg. Az író-műfordító A velencei kalmár karaktereinek erkölcsi jellemrajzait veszi sorra.
Őt követi a Szegedi Tudományegyetemről Sávai-Matuska Ágnes, Szőnyi György Endre és Kiss Attila, akik előadásaikban a színház-metafora, a nemiség és az anatómia shakespeare-i vonatkozásairól beszélnek. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemről érkező Balási András rektorhelyettes előadásának középpontjában a királydrámák állnak. E műfajból választott témát a neves író, Spiró György is, aki a III. Richárdot közelíti meg saját szemszögéből. Macbeth történetével pedig az ELTE-BTK Angol-Amerikai Intézetének volt igazgatója, Kállay Géza zárja a szekciót, aki a művet 2014-ben fordította újra.
A második, a 85 éves fesztivált köszöntő rész Sándor János Jászai-díjas rendező és színháztörténész Mitől szegedi, ha nem szegedi? című előadásával indul, majd a szabadtéri színjátszásról az ugyancsak színháztörténész Gajdó Tamás ad áttekintést. A sokféleség sokféle ünnepe című beszámolójával a MÜPA tanácsosa, Fábri Péter író-műfordító folytatja a sort. A tanácskozás a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója, Herczeg Tamás a rendezvény működtetéséről szóló előadásával zárul.
A szecessziós palota előtti téren plakátkiállítás nyílik. A szemlélődők reprezentatív felsorolást láthatnak a Szegedi Szabadtéri elmúlt 85 évében megvalósult produkciókról, emellett Kiss Ferenc szegedi grafikus Shakespeare-darabok ihlette fiktív színházi plakátjait is bemutatják. A terveket most nézheti meg első alkalommal a nagyközönség. Alkotójuk gyermekeit kísérte a könyvtárba, és ott kapott kedvet az angol nyelven olvasott Shakespeare-művek illusztrálásához. Tette mindezt egyszerű, mindennapos tárgyakkal, meglepő, olykor meghökkentő kompozícióba rendezve. A plakátok a Switch on!/Kapcsolj be! összefoglaló címet kapták, mely felszólítás mutatja a tervező színházi hozzáállását is: „előadásra ne pusztán kikapcsolódni, szórakozni, sokkal inkább elmélyülni, elgondolkodni járjunk”. (Forrás: MTI)

William Shakespeare összegyűjtött drámáinak első négy kiadása, köztük a nevezetes Első fólió egy-egy példányát árverezi el májusban Londonban a Christie’s aukciós ház, amely az árverést a bárd halálának négyszázadik évfordulójához időzítette. Az árverést május 25-én rendezik meg a brit fővárosban. Az irodalomtörténészek által Első fólióként emlegetett drámagyűjtemény eladása lesz az aukció fénypontja.
Az Első fólió William Shakespeare darabjainak 1623-ban megjelent első gyűjteménye, amely a neki tulajdonított harminchat színpadi művet tartalmazza. A teljes címén Mr. William Shakespeare vígjátékai, királydrámái és tragédiái című gyűjteményt mintegy 750 példányban nyomtatták ki.
Az Első fólióból a kutatók mai ismeretei szerint mindössze 234 maradt fenn. A kalapács alá kerülő példány becsült értéke elérheti az 1,2 millió fontot (470 millió forintot) – írta a Christie’s.
A négy fóliót, az első négy kiadást április 1. és 8. között egy New Yorki kiállításon mutatatták be, Londonban pedig az aukciót megelőzően szerdától tekinthető meg április 28-ig, ugyanis Shakespeare halálának négyszázadik évfordulója április 23-ára esik. Az árverés előtt, májusban még egyszer közszemlére teszik az érékes kollekciót.
Az árverési piacon először fordul meg a Harmadik fólió, amelyet 1664-ben adtak ki és becsült értéke 300-400 ezer font (117-156 millió forint), valamint az 1685-ben megjelent Negyedik fólió, amely 15-20 ezer fontot (6-8 millió forintot) érhet. A két kiadás a híres Shuckburgh-gyűjteményből származik.
A Harmadik fóliót értékesebbnek tartják, mint a Második fóliót, mivel a harmadik példányainak zöme odaveszett a nagy londoni tűzvészben, 1666-ban. Az árverésre kerülő példány különlegessége továbbá, hogy egészen jó állapotban maradt fönn.
Az Első fólió annak idején nagy sikert aratott, alig kilenc évvel később, 1632-ben követte a Második fólió kiadása, amely az Első fólió lapjainak hű reprintje volt.
Az árverésen megvásárolható Második fólió már Martin Droeshout híres Shakespeare-portréját is tartalmazza. A kiadvány értékét 180-250 ezer fontra (70-98 millió forintra) becsülte a Christie’s. (Forrás: MTI)

Ma nyitja meg kapuit a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenárison. A könyv és a szerzői jogok április 23-i világnapjához (Shakespeare és Cervantes halálának napjához) időzített kiállítás és vásár április 24-ig várja az érdeklődőket. A díszvendég író a norvég Jostein Gaarder, a díszvendég ország Szlovákia lesz.

A magyar könyvkultúra legrangosabb nemzetközi eseményévé vált találkozó bemutatkozási lehetőséget biztosít az íróknak, üzletkötési és szellemi fórumot a szakmának, a magyar és külföldi könyvkiadóknak, könyvkereskedőknek, könyvtárosoknak és könyvrajongóknak. Idén is több mint 30 ország – köztük két évtized szünet után Csehország – állít standot, valamint több mint 400 program, mintegy 200 új kötet és 600 szerző, író, tudós és művész várja az érdeklődőket. A látogatottság évek óta magas, az 50-60 ezer látogató csaknem 50 ezer kötet, köztük több száz újdonság közül válogathat. A rendezvény sajátossága, hogy az európai könyvvásárok gyakorlatától eltérően a kiállított könyvek a helyszínen meg is vásárolhatók, a Millenáris e négy nap alatt Európa legnagyobb könyvesboltjaként működik.

Április 23-án a Könyvek és Szerzői Jogok Világnapján Bősze Ádám zenetörténész, antikvárius reggel 8 és délután 4 óra között kedvenc zenei könyveiből olvas fel az odalátogatóknak. A rövid szünetekben Stéphane Marchiset zongorázik. Bősze elmondta, akciójával egyrészt az olvasásra, a zenéről szóló könyvek olvasására, másrészt az ILAB World Book and Copyright Day eseményére szeretné felhívni a figyelmet. Az esemény ingyenesen látogatható. Helyszín: Bősze Ádám Zenei Antikvárium, 1077 Budapest, Király u. 77. (Bejárat a Csengery utca felől.)