2012. április 18-án nyílt meg az Országos Széchényi Könyvtár és a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. közös kiállítása a Budavári Palotában, a nemzeti könyvtárban. Főúri készletek, egyedi mesterművek, eredeti kéziratok, levelek, és a Képes Krónika 19. századi nemes másolata is látható lesz többek között a gazdag kiállításon, amely felsorakoztatja a világhírű herendi porcelánok és a könyvtár egyedülálló gyűjteményében található művek legszebb, legkülönlegesebb darabjait.
A látogatók nemcsak a gyönyörű porcelánokat és a ritka könyveket csodálhatják meg, hanem – a kiállított fotók, könyvek, öntőformák és filmek segítségével – megismerkedhetnek a Herendi Porcelánmanufaktúra történetével, a porcelán gyártásának, festésének titkaival is, a kiemelt alkalmak, az ún. Varázslatos Herendi Napok kapcsán pedig herendi szakemberek által vezetett kézműves foglalkozások, bemutatók segítségével ízelítőt kaphatnak a porcelánkészítés titkaiból. További információk itt.

Alain Moirandat, a Svájci Antikváriusok Szövetségének elnöke hivatalosan is megerősítette, hogy az év legfontosabb antikváriumi találkozójának idén ősszel (2012. szeptember 22-26.) Svájc ad otthont. A svájci kollégák szakmai szervezetük megalakulásától fogva kiemelten fontosnak tartották a nemzetközi szövetséggel való szoros együttműködést. Az első ILAB-elnök, William S. Kundig Svájcból érkezett, s már az 5. ILAB-kongresszust is ebben az országban tartották. Az idei összejövetellel egy időben rendezik meg a Svájci Szépművészeti vásárt (Zurich Fine Art Fair) is. További információk itt

Könyvtártörténeti kiállítás

A kiállítás a monostor és a könyvtára történetét dolgozza fel az újraalapítástól a 19. század közepéig. A korszakhatárokat indokolja, hogy a ma az apátsághoz tartozó kódexek, ősnyomtatványok, legrégebbi miseruhák és kelyhek nagy része ekkor kerültek Zircre, mert a középkori kincsek a 16-17. század folyamán szétszóródtak, megsemmisültek.
A 18. században, a török kiűzése után a hódoltsági területek újjáépítésében, a kulturális életbe történő visszakapcsolásában az egyházaknak nagy szerepe volt. A nagy múltú szerzetesrendeknél a helyreállítást sokszor külföldi kolostorok, apátságok segítették, Zirc esetében a sziléziai Heinrichau jelentette ezt a bázist. Ez nem csak anyagi támogatást jelentett, mert innét érkeztek a szerzetesek, az első könyvek a Bakonyba, s természetesen a szertartásrendet is az anyamonostor szokásainak megfelelően alakították ki. Jól mutatják ezt azok a század során keletkezett kéziratos liturgikus munkák, amelyeket heinrichaui művekről másoltak zirci szerzetesek. Az 1814-től önálló zirci apátság új feladatként a középiskolai oktatásból vállalt részt, s ez a szerzetesektől teljesen más napirendet követelt meg. Egyben szükségessé vált a bibliotéka nagyarányú fejlesztése, amelynek során tankönyvekkel, illetve az oktatást segítő művekkel gyarapodott az állomány. A vásárlások során ügyeltek az értékmentésre is, így került Zirc tulajdonába 10 kódex is.
Az állomány bővülése megkövetelte, a ciszterci rend jó gazdálkodása pedig lehetővé tette egy reprezentatív könyvtárterem megépítését. A gyönyörű intarziás berendezéséről híressé vált termet 1857-ben adták át, amely meghatározza kiállításunk záró évszámát. A kiállításon szereplő kódexeket, újkori kéziratokat eddig még nem láthatta a közönség. 1950 után az Országos Széchényi Könyvtárba kerültek, ahol ma is őrzik őket. A kódexek közül a legjelentősebb a 15. század második felében készült latin nyelvű darab, amely Johannes Herolt prédikációit és egy bestiáriumot tartalmaz. A bestiárium valós vagy kitalált állatok leírásai, ezekhez vallási-erkölcsi értelmezéseket társít, ezért gyakran használták prédikációkhoz. A kódexet a 15. század végén egy dél-magyarországi kolostorban magyar és horvát nyelvű glosszákkal, azaz megjegyzésekkel látták el. 20 magyar szót tartalmaz, s így nyelvemléknek számít „Zirci Glosszák” elnevezéssel. Láthatóak lesznek még a könyvtár legértékesebb ősnyomtatványai és antikvái is. A miseruhákat és a kelyheket pedig a ciszterci rend kölcsönözte a kiállítás rendezőiknek.
A zirci ciszterci apátság könyvtára hazánk egyik legjelentősebb, nagy múltra visszatekintő egyházi gyűjteménye, amely az apátsági épület második emeletén található. A története három nagy korszakra osztható: első az apátság alapításától a török invázióig, mely a kolostor és a település elnéptelenedéséhez vezetett; második az újratelepítéstől a rend 1950-es feloszlatásáig; a harmadik már a napjainkig fennálló műemlékkönyvtári funkció az Országos Széchényi Könyvtár keretei között.
A kiállítás 2011. április -től június 26-ig, keddtől vasárnapig 9-17 óráig látható.

Forrás: nemzetikonyvtar.blog.hu

IRODALMI ELSŐ KIADÁSOK 1945-1995

A Múzeum Antikvárium értesít minden irodalombarát érdeklődőt, hogy online tematikus kamaraárverést tart május 16. és május 25. között.

Az árverés tételeit irodalmi beszélgetés keretében mutatják be május 4-én, 16.00 órai kezdettel az Írók Boltjában (1061 Budapest, Andrássy út 45.).

Házigazda: Tarján Tamás irodalomtörténész, kritikus.

Dedikált első kiadások mellett a korszak vezető művészei által illusztrált könyvek, mesekönyvek, valamint dedikált, aláírt kiállítási katalógusok szerepelnek a gyűjteményben.

Az árverés teljes anyaga május 12-től a Múzeum Antikváriumban (1053. Budapest, Múzeum krt. 35.), 16-tól az antikvárium honlapján tekinthető meg.

A Grúz Nemzeti Parlament Könyvtárában, március 1-jén kiállítás nyílt Zichy Mihály alkotásaiból. Mivel Zichy életének egy részét Grúziában töltötte, kitörölhetetlen nyomot hagyott annak kultúrájában. A Tbiliszi Múzeum és magángyűjtők, így Csicsery-Rónay Erzsébet kollekciójának eredeti darabjai mellett reprodukciók is szerepelnek a tárlaton. A látogatók megtekinthetik a grúz értelmiségieknek ajándékul festett, Sota Rusztaveli A tigrisbőrös lovag című művéhez készített illusztrációit is. A kiállítást a Grúziai Magyar Nagykövetség, a Grúz Nemzeti Parlament Könyvtára, a Nemzeti Kéziratközpont és a Grúz Színháztörténeti Múzeum szervezte. A kiállítás mindössze hat napig tart, azaz március 6-án bezár.