A bibliográfiai hagyományőrzés nagy presztízsű díját négyévente ítélik oda a könyvtörténet-téma legjobb szerzőinek. A 10 000 dolláros elismerést olyanok kapták már meg, mint Jean Peeters-Fontainas, I. C. Koeman és Anthony Hobson, vagy Lotte Hellinga és Jan Storm van Leeuwen; utóbbiak a 2010-es díjazottak.
A 16. ILAB-Breslauer Bibliográfiai Díjat 2014-ben olyan „könyvről szóló könyvnek” ítélik oda, amely a világ tetszőleges részén, tetszőleges nyelven született és 2009-2012 között került kereskedelmi forgalomba. Könyvkiadók, könyvtárosok, gyűjtők, antikváriusok és könyvrajongók nevezhetik az általuk legjobbnak tartott szakkönyveket. 2013. április 30-ig kell pályázni a kiadvány egy példányával (levelezési cím: Arnoud Gerits, Distelvlinderweg 37 d, 1113 LA Diemen, Netherlands).
A beküldött munkák a bibliográfia bármely területéről szólhatnak (műjegyzék, szöveges elemzés, könyvtörténet, dizájn, könyvkötés, könyvkereskedelem stb.), viszont kéziratokkal, ajánlójegyzékekkel, fordításokkal nem lehet nevezni. További információk a Magyar Antikváriusok Egyesületénél, illetve a következő honlapon: ilabprize.org.

Eddig a következő kiadványokat nevezték a 16. díjra, de a zsűri várja a további pályaműveket is:
Aron, Paul and Jacques Espagnon: Répertoire des Pastiches et Parodies Littéraires des XIXe et Xxe siècles. Paris, PU Paris Sorbonne, 2009. (Collection “Histoire de l’Imprimé”).
Bromer, David J.: Aun Aprendo. A Comprehensive Bibliography of the Writingsof Aldous Leonard Huxley. Compiled by David J. Bromer in collaboration withShannon Struble. Boston, Bromer Booksellers, 2011.
Cantele, G. and R. Stiroli: Roberto Ridolfi. Bibliografia. Firenze, Leo S. Olschki, 2010. (Biblioteca di Bibliografia Italiana CLXXXIX. Diretta da Luigi Balsamo).
Felcone, J. J.: Printing in New Jersey 1754-1800. Worcester, American Antiquarian Society, 2012
Fischer, Ernst: Verleger, Buchhändler & Antiquare aus Deutschland und Österreich in der Emigration nach 1933. Ein biographisches Handbuch. Elbingen, Verband Deutscher Antiquare, 2011.
Fontaine, J.-P.: Cazin l’éponyme galvaudé. Préface de Christian Galantaris. Paris, L’Hexaèdre, 2012.
Frohnsdorff, G.: Early Printing in Saint Vincent. The Island’s First Printers and Their Work, With a List of Saint Vincent Imprints, 1767-1834. New Castle, Delaware, Oak Knoll Press, 2009
Gauz, Valeria: Portuguese and Brazilian Books in the John Carter Brown Library 1537 to 1839. With a Selection of Braziliana Printed in Countries Other than Portugal and Brazil Complied and edited by Valeria Gauz. Published by the John Carter Brown Library, Providence, Rhode Island, 2009.
Kristensen, M.: Bogbindernes bla Bog. Kunstfaerdige danske bogbind ca 1880-2000. Dansk Forening for Bogbind, 2010.
Kuipers, T.: Abraham Kuyper. An Annotated Bibliography 1857-2010. With a Foreword by George Harinck. Leiden, Boston, Brill, 2011. (Brill’s Series in Church History, volume 55).
Luginbühl, M. és H. Bothien: Meisterwerke des frühen Buchdrucks. Die Inkunabel-Schätze der Kantonsbibliothek Thurgau aus den Klöstern von Ittingen, Fischingen und Kreuzlingen. Frauenfeld, Stuttgart, Wien, Verlag Huber, 2011.
Lundblad, Kristina: Om betydelsen av böckers utseende. Det svenska förlagsbandets framväxt och etablering under perioden 1840-1914 med särskild hänsyn till dekorerade klotband. En studie av bokbandens formgivning, teknik och relation till frågor om modernitet och materiell kultur. Malmö, Ramos, 2010.
Orr, G. és B. Torrey: Jim Harrison, A Comprehensive Bibliography, 1964-2008. Lincoln & London, Univeristy of Nebraska Press, 2009.
The Oxford Companion to the Book. Edited by Michael F. Suarez, S.J. and H.R. Woudhuysen. Oxford University Press, 2010. Two volumes.
Perret, J.: Regards sur les Alpes. 100 livres d’exception, 1515-1908. Paris, Editions du Mont Blanc, 2011
Pettegree, A. and M. Walsby (Eds): French Books III & IV. Books published in France before 1601 in Latin and Languages other than French. Two volumes. Leiden, Boston, Brill, 2012.
Pettegree, A.: The Book in the Renaissance. London, New Haven, Yale University Press, 2011.
Pettegree, A. and M. Walsby (Eds): Netherlandish Books. Books published in the Low Countries and Dutch Books printed abroad before 1601. Two volumes. Leiden, Boston, Brill, 2011.
Pittie, A.: Birds in Books. Three hundred years of South Asian Ornithology. A Bibliography. With a foreword by Edward C. Dickinson. Ranikhet, Permanent Black, 2010.
Polak, M. és A. Dugrand: Trésor des Livres de Mer. De Christophe Colomb à Marin-Marie. Paris, Editions Hoëbeke, 2011.
Ross, C.: Lieutenant Nobu Shirase and the Japanese Antartic Expedition of 1910-1912. A Bibliography. Santa Monica, California, Adélie Books, 2010.
Seslavinsky, M.: The Fragrance of the Bound Book. Russian Book-Binding, XIX-XX Centuries. Moscow, 2011.
Seslavinsky, M.: Illustrated Books for Children published in Russia in the 19th Century up to 1917. Two volumes. Moscow 2011.
Shefrin, J.: The Dartons. Publishers of Educational Aids, Pastimes & Juvenile Ephemera 1787-1876. Los Angeles, Cotsen Occasional Press, 2009.
Vignes, H.: Bibliographie des éditions de Minuit. Du “Silence de la mer” à “L’Anti-Oedipe” (20 février 1942-18 février 1972). Paris, Librairie Henri Vignes / Éditions des Cendres, 2010.
Vignes, H. és P. Boudrot: Bibliographie des éditions de la Nouvelle Revue Française (26 mai 1911-15 juillet 1919). Paris, Librairie Henri Vignes / Éditions des Cendres, 2011.
Vloemans, J.: Avantgarda. Typography and Photomontage in modernist Czech book production 1918-1938. The Hague, Privately Printed, 2012.
Wagner, B. és M. Reed (Eds): Early Printed Books as Material Objects. Proceedings of the Conference Organized by the IFLA Rare Books and Manuscript Section, Munich, 19-21 August 2009. De Gruyter, Saur, 2010. (IFLA Publications 149).
Walsby, M.: The Printed Book in Brittany, 1484-1600. Leiden, Boston, Brill, 2011 (Library of the Written Word, volume 14).
Weber, J.: Annotated dictionary of fore-edge painting artists & binders. The fore-edge paintings of Miss C.B. Currie with a catalogue raisonné. Los Angeles, Jeff Weber Rare Books, 2010.
Wilkinson, A.S.: Iberian Books. Books Published in Spanish or Portugese or on the Iberian Peninsula before 1601. (Libros ibéricos. Libros publicados en espanol o portugués o en la Peninsula Ibérica antes de 1601). Leiden, Boston, Brill, 2011.
Worms, L. és A. Baynton-Williams: British Map Engravers. A Dictionary of Engravers, Lithographers and their principal employers to 1850. London, Rare Book Society, 2011.

Számos magán- és közgyűjtemény kezdeményezésére jövő nyáron régi könyves kurzusok indulnak a Virginiai Egyetemen Charlottesville-ben (University of Virginia ). A tanfolyam részletes programja nemrég jelent meg az egyetem honlapján.

Köztulajdonba kerülnek Franz Kafka kéziratai, miután egy izraeli bíróság döntése alapján át kell adni a nemzeti könyvtárnak az író hagyatékát, amelyet jelenleg két nővér birtokol.

Forrás: MTI

A zsidó származású, cseh földön született, német nyelven író Kafka halála (1924) előtt arra kérte barátját, Max Brodot, hogy égesse el műveit. Brod azonban inkább kiadatta azokat, Kafkából pedig világhírű író vált. Brod a nácizmus elől menekülve 1939-ben elhagyta Prágát, és palesztin földre emigrált. Kafka műveinek kéziratait is magával vitte. Azok Brod 1968-ban bekövetkezett halála után egykori titkárnőjéhez, Esther Hofféhoz kerültek. A nő idővel eladott néhány kéziratot, egyebek közt A perét, amelyért kétmillió dollárt kapott.
2007-ben, Esther Hoffe halálát követően a Brod-hagyaték – benne Kafka kézirataival – két lányára, Ruthra és Havára szállt, akik nem adják ki a kezük közül, mondván, az iratokat Brod anyjuknak ajándékozta. Az Izraeli Nemzeti Könyvtár viszont pert indított, hogy megszerezze a hagyatékot azt állítva, hogy Brod kifejezetten elrendelte: Hoffe katalogizálja gyűjteményét, és adja át a Jeruzsálemi Héber Egyetemnek, vagy a Tel-avivi Városi Könyvtárnak, vagy más közintézménynek Izraelben vagy külföldön. A nővérek és a könyvtár pere még 2008-ban kezdődött.
Most vasárnap egy tel-avivi bíróság a könyvtár javára döntött azzal az indoklással, hogy „Kafka írásai (…) nem tekinthetők Hoffe lányainak adott ajándéknak”, és azokat át kell adni az archívumnak. Oren Weinberg, a könyvtár igazgatója természetesen üdvözölte a döntést, és azt ígérte, hogy idővel a gyűjtemény felkerül a világhálóra „minden irodalomszerető örömére Izraelben és a világban”. Kafka 40 évet élt, mentális és testi bajok okozták halálát – jegyezte meg a BBC brit sajtóorgánum. A Reuters brit hírügynökség tudomása szerint a nővérek ügyvédje várhatóan fellebbez, mert úgy nyilatkozott, hogy „ez még nem a történet vége”.

A hivatalos nap. Az Antikváriusok Nemzetközi Szövetségét (ILAB) valójában a nemzetek elnökei irányítják, az ő kezükben van a „hatalom”. A vezetőség csupán felveti a kérdéseket, összehangolja a munkát. Az elnökök évente egyszer találkoznak, s ekkor szavaznak a legfontosabb dolgokról. A legviccesebb az, amikor egy elnök két szavazati joggal él. (Olyan nagyobb államok mint Franciaország, Anglia vagy az USA kapnak erre lehetőséget, hiszen rengetek antikvárius dolgozik az országban. Előfordulhat persze olyan is, hogy egy nemzeti szövetség elnöke nem tud részt venni a találkozón, ekkor a másikra testálja a szavazati jogot.) Tudom, ez senkit nem érdekel, de vidámító látni, amikor nagynevű tudós-szakember antikváriusok két kezüket magasba emelve ülnek 20-30 másodpercen keresztül.

Az elnökök beszámolója és számos nem ide kívánkozó programpont után két fontos kérdésben döntöttünk: Poul Poulsen, az ILAB kincstárnoka 21 éves munka után leköszönt, őt az elnökség tiszteletbeli kincstárnokká nevezte ki.

Adrian Harrington pedig, aki Arnoud Gerits előtt volt az ILAB elnöke, tiszteletbeli elnök lett. A vezetőségből hárman távoztak, helyükre az elnökség a következő antikváriusokat választotta: Umberto Pregliasco (Olaszország), Gonzalo Fernandéz Pontes (Spanyolország) és Michel Bouvier (Franciaország).

Az ILAB életét 2012 és 2014 között Tom Congalton irányítja majd.

Szeptember 21-én a Klauzál13-ban nyílt fotókiállítása Szabó Lórántnak, a Földvári Antikvárium munkatársának. A Pannonbooks is részt vett a megnyitón.

Pannonbooks: Mit jelent a cím, „Írás a falon”?
Szabó Lóránt: A fényképek pusztán attól is írássá válnak a falon, hogy egy háromdimenziós teret két dimenzióba sűrítünk. Itt azonban ennek a címnek az apokaliptikus tartalmát is be akartam mutatni.
PB: Az „Írás a falon” tehát az ószövetségi írásra, a Mene, mene, tekel, ufarszinra utal?
SzL: Igen, de azt szerettem volna, hogy a címet többféleképpen is lehessen értelmezni. Nincs kötelező út. Sőt, ugyanez érvényes az egyes képek címeire. Hosszan tépelődtem, hogy egyáltalán „megcímezzem-e” a képeket? Végül a címek mellett döntöttem, de igyekeztem olyanokat választani, amelyek nem szűkítik le a kompozíció értelmezési lehetőségét.
PB: Ezért történhetett, hogy én semmi apokaliptikust – mindenki úgy hárít, ahogy tud – hanem inkább friss kreativitást, a vidám ötletek sokaságát láttam meg a képeidben?
SzL: Igen, ez jó, még ha az eredeti koncepciótól messze is van. De hogy egy másik aspektust is említsek: az idő, az ember, a természet és a város kölcsönhatásának bemutatására is törekedtem. Ezt nagyon fontosnak tartom.

 
PB: A sokfajta értelmezés, értelmezési lehetőség mögött nyilván meghúzódik egy könnyen definiálható üzenet, a Te üzeneted.
SzL: Inkább hosszra, mint besszre játszom. Hosszútávon bizakodó vagyok, bár az igazsághoz hozzá tartozik, hogy már a fotók kiválogatásakor meglepődtem, miért is éppen ezeket a darabokat választottam? Hasonlított a helyzet arra, amikor rendeztem a könyvgyűjteményem darabjait. Annak ellenére, hogy azt gondoltam, egy témára koncentrálok, rájöttem, hogy nem így van: többféle könyvet gyűjtök, és még azoknak is vannak „algyűjteményei”. Nagyon meglepődtem, hogy mennyire nem látok rá a belső dolgaimra. Ugyanez a helyzet a fényképeimmel is. Annak ellenére, hogy volt egy elképzelésem arról, milyen képeket készítek, főként az „Írás a falon” apokaliptikus értelmezése tekintetében, rá kellett jöjjek, hogy az eredeti elképzelésem és a kiállított képek ebben az értelemben nem teljesen fedik egymást. Jó élmény volt, mert én is megláttam bennük a bizakodást, a humort és a játékosságot.
PB: Milyen munkamódszerrel dolgozol? Készülsz arra, hogy fotózol, vagy mindig készenlétben állsz, hogy fotózhass, ha éppen olyan témával találod magad szemben?
SzL: Változó. Régebben gyakran indultam útnak csak azért, hogy fotózzak, az utóbbi időben viszont – főként mert nem érek rá mindig – igyekszem úgy élni, hogy minél többször készen álljak a fotózásra.