A régi könyvek ünnepe

ManuscriptsSzeptember 24-én és 25-én a Magyar Antikváriusok Egyesülete rendezi meg a “Könyvritkaságok nemzetközi kiállítása és vására” című eseményt, mely valójában az első magyar antikvár könyvvásár. Külön büszkeség, hogy mindezt az ILAB, az antikváriusok nemzetközi szövetsége égisze alatt tehetjük meg. A kiállításnak a Vigadó ad otthont, a belépés ingyenes. További információkért kövesse az esemény facebook-oldalát.



Luther végrendelete

luther-vegrendelet_04Luther Márton vagyonára, családjára vonatkozó “magánvégrendeletét” és Julius Ludwig Grimm felfújható földgömbjét állítja ki a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára.
Az Evangélikus Országos Levéltár (EOL) legféltettebb iratanyagainak egyike Luther Márton végrendelete, amely az Evangélikus Országos Levéltár archívumának is helyet adó, Üllői úti egyházi székházépület felújítása miatt került ideiglenesen az Országos Levéltárba. Az 1542-es végrendelet Luther saját vagyonára, családjára vonatkozó “magánvégrendelet”, amelyben nem a reformációról vagy az egyházról, hanem családjáról, feleségéről és gyermekeiről van szó. A szöveg elolvasásával, az ott felsorolt vagyontárgyakon keresztül Luther családi viszonyaiba is bepillanthatnak az érdeklődők, akik ezáltal emberileg is jobban megismerhetik a reformátort. A három lapból álló, hatoldalas végrendelet tanúi jeles wittenbergi professzorok voltak, Philipp Melanchthon mellett Caspar Cruciger (Kreuziger) és Johannes Bugenhagen (Dr. Pomeranus).
A megnyitón Fabiny Tamás, Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke felidézte, hogy a dokumentumot Luther leszármazottai őrizték, majd az 1700-as évek elején a neves észak-német evangélikus polgárcsalád, Carpzow família tulajdonába került. 1804-ben, a család utolsó férfitagjának elhunytával a hagyatékot aukcióra bocsájtották, amelyen báró Jankovich Miklós, a kor jeles műgyűjtője vásárolta meg 40 aranyért. A katolikus magyar arisztokrata gesztusként 1815-ös végrendeletében Luther testamentumát a magyar evangélikus egyházra hagyományozta. A dokumentum először a Magyar Nemzeti Múzeumba került, és csak évekkel később kapta meg az evangélikus egyház. A püspök megjegyezte: a dokumentum további különlegessége, hogy abban Luther – igen modern módon – nem gyerekeire, hanem özvegyére hagyta értékeit. “Ezt tudatosan tette, ha tetszik a női emancipáció jegyében, hogy az özvegy ne kényszerüljön alamizsnára, hanem később ő adhassa tovább belátása szerint gyerekeinek a javakat. Ezzel is formabontó gondolkodásról tett tanúbizonyságot.” Fabiny Tamás elmondta, hogy a dokumentum a 2017-es jubileumi Luther-évre rendezett wittenbergi kiállításon a kiemelt tárgyak között szerepel majd.
A végrendelet mellett az országos levéltár gyűjteményébe tartozó, Julius Ludwig Grimm térképész által 1832-ben készített felfújható és hordozható földgömböt is kiállítja a budapesti intézmény. A 112 centiméter átmérőjű térképet iskolai szemléltető eszközként felfújva, házi használatra pedig szelvényekre hajtogatva ajánlotta használni a készítő. Anyaga vászonra dolgozott nyomtatott, színezett papír és papírkarton, a műkincset a német nagykövetség támogatásával nemrég restaurálták. Heinz-Peter Behr, Németország magyarországi nagykövete felidézte, hogy a földgömb egy igazi ritkaság, hiszen összesen csak három darab készült belőle, a másik kettőt Bécsben, illetve Berlinben őrzik. Kiemelte: Grimm térképészeti ismereteit a kor legjobb térképészeitől tanulta, így nem meglepő, hogy mind a földgömb, mind a hozzá tartozó feljegyzések a kor legmagasabb tudományos elvárásainak feleltek meg. (Forrás: MTI)



Dalí-kártyák

dalipecsSalvador Dalí – Dante Alighieri Isteni színjáték című műve által ihletett – száz grafikájából nyílik csütörtökön kiállítás a pécsi Janus Pannonius Múzeum Vasváry-házában. Az október 29-éig látogatható tárlaton megtekinthetőek lesznek a katalán-spanyol képzőművész kevéssé ismert kártyafestészeti munkái is. A Thomas Emmerling német műgyűjtő gyűjteményből származó, az Isteni színjátékhoz készített illusztrációk Salvador Dalí központi és legfontosabb grafikai művei – emeli ki az írásos összefoglaló. Azok mintájául száz akvarell szolgált, amelyeket a művész 1950 és 1952 között alkotott meg az olasz kormány megbízásából. Megalkotásukhoz 3500 – eltérő és egyedi színárnyalattal bíró – falapra volt szükség. Az illusztrációk felépítésükben egy bevezető énekre és a pokolhoz, purgatóriumhoz és paradicsomhoz tartozó könyvenkénti 33 énekre tagolódnak. A kiállításon szöveges formában lesz megismerhető Dalí életútja, nyomdagrafikai munkássága és az Isteni színjáték ihlette képsorozat keletkezése is. Az alkotásokat Salvador Dalí kártyafestészeti munkái egészítik ki: a múzeum gyűjteményébe tartozó egy francia- és egy tarot kártyacsomagot tekinthetnek meg a látogatók.



Don Quijote a twitteren

don_quijote_leadTwitter-üzenetekben tette közzé Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha című klasszikus regényt szerzője, Miguel de Cervantes halálának 400. évfordulója alkalmából egy spanyol informatikus. A barcelonai Diego Buendía által használt algoritmus 17 ezer üzenetre osztotta fel a 2,2 millió karakterből álló regényt. Az informatikus 2014 szeptemberében kezdte közzétenni üzeneteit, naponta 28-at, a @elquijote1605 Twitter-címen. Buendiának 7500 követője van, köztük Mariano Rajoy spanyol kormányfő. Az üzeneteket egy szélmalom képe díszíti, ez az 1605-ben kiadott regény legismertebb jelenetét idézi, amikor Don Quijote az óriásoknak képzelt szélmalmok ellen harcol.
Az utolsó üzenetet április 22-én, egy nappal a spanyol regény- és drámaíró halálának 400. évfordulója előtt küldi el a Castilla-la-Macha térségben fekvő Alcazar de San Juan faluból, amely a spanyol író születési helyének tartja magát. A hivatalos életrajzok szerint Cervantes a Madridhoz közeli Alcalá de Henaresben született 1547-ben.
Spanyolországban több mint 300 rendezvénnyel – kiállításokkal, színházi előadásokkal, felolvasóestekkel, konferenciákkal – emlékeznek a legjelentősebb spanyol író halálára.
Szombaton a királyi család és a miniszterelnök Alcalá de Henaresbe utazik, ahol átadják az ország legjelentősebb irodalmi elismerését, a Cervantes-díjat, amelyet Fernando del Paso mexikói írónak ítélt tavaly a zsűri.
Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha című regény 1605-ben jelent meg és azóta 145 nyelvre fordították le. A Cervantes Intézet szerint a Biblia után ez a legtöbb nyelven megjelent könyv a világon. (Forrás: MTI)



Shakespeare Szegeden

shakespeareEmlékkonferenciát rendeznek William Shakespeare halálának 400. évfordulója és a Szegedi Szabadtéri Játékok alapításának 85. évfordulója alkalmából szombaton a szegedi Reök-palotában. Az épület előtti téren plakátkiállítás is nyílik a szabadtéri játékok történetéről, és bemutatják Kiss Ferenc Shakespeare-művek ihlette grafikáit is.

Fábián Barbara tájékoztatása szerint a tudományos konferenciát az eddig kilenc Shakespeare-művet – köztük a tavaly a Dóm téren nagy sikerrel bemutatott és idén újra látható Tévedések vígjátékát – magyarra fordító Nádasdy Ádám előadása nyitja meg. Az író-műfordító A velencei kalmár karaktereinek erkölcsi jellemrajzait veszi sorra.
Őt követi a Szegedi Tudományegyetemről Sávai-Matuska Ágnes, Szőnyi György Endre és Kiss Attila, akik előadásaikban a színház-metafora, a nemiség és az anatómia shakespeare-i vonatkozásairól beszélnek. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemről érkező Balási András rektorhelyettes előadásának középpontjában a királydrámák állnak. E műfajból választott témát a neves író, Spiró György is, aki a III. Richárdot közelíti meg saját szemszögéből. Macbeth történetével pedig az ELTE-BTK Angol-Amerikai Intézetének volt igazgatója, Kállay Géza zárja a szekciót, aki a művet 2014-ben fordította újra.
A második, a 85 éves fesztivált köszöntő rész Sándor János Jászai-díjas rendező és színháztörténész Mitől szegedi, ha nem szegedi? című előadásával indul, majd a szabadtéri színjátszásról az ugyancsak színháztörténész Gajdó Tamás ad áttekintést. A sokféleség sokféle ünnepe című beszámolójával a MÜPA tanácsosa, Fábri Péter író-műfordító folytatja a sort. A tanácskozás a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója, Herczeg Tamás a rendezvény működtetéséről szóló előadásával zárul.
A szecessziós palota előtti téren plakátkiállítás nyílik. A szemlélődők reprezentatív felsorolást láthatnak a Szegedi Szabadtéri elmúlt 85 évében megvalósult produkciókról, emellett Kiss Ferenc szegedi grafikus Shakespeare-darabok ihlette fiktív színházi plakátjait is bemutatják. A terveket most nézheti meg első alkalommal a nagyközönség. Alkotójuk gyermekeit kísérte a könyvtárba, és ott kapott kedvet az angol nyelven olvasott Shakespeare-művek illusztrálásához. Tette mindezt egyszerű, mindennapos tárgyakkal, meglepő, olykor meghökkentő kompozícióba rendezve. A plakátok a Switch on!/Kapcsolj be! összefoglaló címet kapták, mely felszólítás mutatja a tervező színházi hozzáállását is: “előadásra ne pusztán kikapcsolódni, szórakozni, sokkal inkább elmélyülni, elgondolkodni járjunk”. (Forrás: MTI)