Norbert Donhofer miután köszöntötte az egybegyűlteket,  beszédét a SLAM (Syndicat National de la Librairie Ancienne et Moderne) 100 éves évfordulójának szentelte, mely pont az ILAB konferencia idejére esett.

Az elnök megköszönte a SLAM elnökének, Anne-Marie Coulonnak a konferencia szervezésében való részvételét. Elmondta, hogy az ILAB következő kongresszusát Budapesten tartja, „a Kelet Párizsban” és reméli, hogy minél többen részt tudnak venni rajta, mely bizonyára csodálatos lesz.

A SLAM évforduló kapcsán emlékezett arra, hogy 1914 az I. világháború kitörésének éve, annak a háborúnak, mely sok tragédia után birodalmak felbomlásával, új nemzetek születésével végződött. Ebben az évben ért véget az úgynevezett „Belle Époque” is, és ebben az évben, június 23-án, mindössze pár nappal a szarajevói merénylet előtt ült össze először a SLAM közgyűlése.

Az előkészületeknél a szervezetnek már 29 alapító tagja volt, a hivatalos beiktatáskor pedig már 44 tagot üdvözölhetett az elnök, Edouard Rahir a párizsi D’Orsay palotában.

Donhofer szerint akkor egy sikertörténet kezdődött el: 1924-ben már 231 tagot számlált a szövetség, 1928-ban 315-öt, 195-ben pedig már 412 tagot mondhatott magáénak a SLAM. 1920-ban kiadták a „Bouquiniste Francais” első számát.

A kiadvány akkori számaiból kiderül, mennyire fontos volt a szervezet létrehozása. A fő témák között voltak a luxusadók, a postát érintő panaszok, melyek szerint a katalógusok túl lassan érkeztek (ebben az elnök szerint nem sok változott a mai napig), de arról is olvashatunk, hogy hogyan emelt szót a SLAM az ellen, hogy Baudelaire A romlás virágai című kötetének megjelenését  nem engedélyezték nyilvános aukción. Lopott könyvek listáit tették közzé, tárgyaltak a megfelelő hivatalokkal a nemzeti kincsnek nyilvánított könyvek, dokumentumok, kéziratok külföldre viteléről.

Számos olyan probléma merült föl annak idején, amelyről azt hinnénk, új keletűek. A SLAM például 1936-ban arról panaszkodott, hogy mennyire megugranak a professzionális könyvkereskedők költségei az amatőrökéhez képest, amely aztán az üzletek bezárásához vezethet.

A II. világháború aztán az antikváriusoknak is nehéz időket hozott. A SLAM érdeme ekkor például, hogy nem írta alá az úgynevezett „Otto-listát”, a náci ideológiával ellenkező betiltott könyvek listáját, és igyekezett zsidó honfitársaik kifosztását megakadályozni. Mindemellett a SLAM egy sürgősségi segélyalapot is létrehozott a tagok támogatásával, mely aztán a háború utáni években sokakon segített.

A háború után a SLAM egyike volt az ILAB alapítóinak, s hosszú évtizedes tapasztalataival sokat segített az új nemzetközi szövetségnek. Tagjai több pozíciót –köztük az elnökit is – töltöttek be az évek során. Könyvvásárokat szerveztek, szemináriumokat, előadásokat, díjat alapítottak. Szinte minden, amit ebben a szakmában ki találtak, azt a SLAM megvalósította.

Beszéde végén Norbert Donhofer elnök az ILAB és a tagországok nevében boldog 100. születésnapot és további száz ilyen dinamikus, jövőorientált évet kívánt a francia szövetségnek.

Forrás: ILAB.org